Vonaton írt vers: A szerelemről
Szeretlek, mert nem szeretlek
Mindenek felett, részegség alatt
Szeretlek, mert nem lehet,
mert lelkem mélyén rejlő
kis titok vagy.
Apró kis akna vagy,
a föld alá bújva nevetsz,
s Szeretsz,
de ha arra járok,
szétszeded testemet.
Én meg a lelkiismeret vagyok,
ki-be-előbukkanok,
s bár Szeretlek,
a végén kegyetlenül
felemésztelek.
Nincs hát miért aggódni,
mondjuk, hogy így megy ez,
Szeretsz? én Szeretlek…
döntsünk hát kedvesem:
ki öl kit előbb meg?