Mi ő nekem? I.

Tán látomás, délibáb, kifordult világ?                        

Újdonság, kimozdít, halkan közelít.

a megszokottól merőben más,

s így kezdetét veszi az olvadás.

(Tél közepe volt,

hó nélkül, enyhe január.

Fülemüle utca, normafa, szitáló eső

sötétben haladtunk,

magába szippantott, elnyelt az erdő.)

Tán szellemek súgták: vigyázz!

Légy kimért, óvatos

Hisz a folyékony, télen

Nem a legjobb halmazállapot.

(forró csoki és gőzölgő tea,

Kis vendéglő, békés, nyugodt,

Ő közelebb húzódik, és én megijedek.)

Szellemeknek hinni butaság,

A félelem fél élettel jár,

A könnyedség régi álom, akarat..

Adna valaki kölcsön hozzá szárnyakat?